„LELKI KÖLDÖKZSINÓR”

Előadás az IKC nemzetközi konferenciáján Kirchzarten-ben, 2006-ban

Először is köszönetet szeretnék mondani két magyar pszichoterapeutának: dr Hidas Györgynek és dr Raffai Jenőnek, akik úttörők voltak a magzat és az anya kapcsolatanalízisében, a „lelki köldökzsinór” kialakításában. Módszerem alapja tőlük ered.

A bécsi kongresszusi előadásomon /2004./ beszéltem arról a tanult és gyakorlati tapasztalatomról, ami a méhen belüli létezésünkről szól.

Jelen életünk a fogantatás pillanatával kezdődik, s mire 9 hónap után megszületünk, rengeteg stressz ér minket, melyek felnőtt korunkban is befolyásolhatnak. „Nyomorúságos” életünk, áldozatiságunk oka igen magas százalékban a magzati kor.

Röviden összefoglalva miből eredhet mindez?

• Nem várnak, nem vagyunk tervezett babák, nem kívántak.
• Abortusz túlélők vagyunk.
• Nem arra a nemre várnak minket, akik vagyunk.
• Anyánk és apánk nem úgy viszonyul hozzánk, ahogy nekünk jó.
• Anyánk és apánk kapcsolata nem harmonikus.
• Anyánk megélt stresszei, kapcsolata a világgal.
• Anyánk férfias személyisége.

Miért?

Alessandra Piontelli olasz pszichoanalitikus 1992-ben felfedezte, hogy a gyermekek viselkedésében is és lélektani vonatkozásban is születés előtt és után folyamatosság van. Ezért hallatlanul fontos, hogy a prenatalis traumákat minél hamarabb kezeljük, hiszen ezek alakítják ki azt, ahogy perinatalis életünk eseményeit érzékeljük és átéljük.

Tehát megállapíthatjuk, hogy a magzat is folyamatosan tanul! /tanulás = új tapasztalatok következtében megjelenő viselkedésváltozás/A baba környezetéből érkező negatív ingerek kibillentik a magzatot harmóniájából, majd megtanul alkalmazkodni, tehát viselkedése változik. /ezért van az, hogy a születés módja, ideje leképezi a magzati lét élményeit!/

Nekünk kineziológusoknak Selye János magyar származású kanadai endokrinológus stresszelmélete a bibliánk. A stressz-szindróma jelenségeit a születés előtti létben is ki lehet mutatni mind a pszichológiában, mind az orvoslásban is.  Ez azt jelenti, hogy az anya stressze a növekvő gyermek stressze is mind a pre- mind a perinatalis életben. Igen fontos tény, hogy a születés előtti kisebb stresszélményeket harmonikus családi életben az újszülött automatikusan fel tudja dolgozni. Ha nem, akkor különböző betegségeket produkálnak, keveset és rosszul alszanak, nyugtalanak, sokat sírnak, stb. de hatással van a későbbi hiperaktivitás, agresszív viselkedés, alkoholizmus, kábítószer fogyasztás, bűnözői magatartás kialakulására.

Érdekes kutatási tapasztalatok:

Nimby 1999, Hansen 2000: az anyai emocionális stressz nagy morfológiai eltéréseket indikálhat: Down-kór, nyúlszáj, farkastorok, gyomorszáj szűkület, nyitott gerinc, szív és máj problémák.

Hultman 1997, Van Os, Selten 1998: későbbi skizofréniával kapcsolat.

Rottmann 1974: „minél konfliktusosabb, ambivalensebb és elutasítóbb az anya a meg nem született gyermekével kapcsolatosan, annál terheltebb lesz az újszülött.”

Ha Rottmann kijelentését szentenciának vesszük, akkor azok a felnőttek, akik halmozott magzati stresszeket élnek meg, -elsősorban a nem kívántságot- általában csalódnak a szerelemben, boldogtalanok házaséletükben, hajlamosabban a depresszióra.

S ezekből a felnőttekből is szülők lesznek.. s a nőkből: anyák.. s így tovább..

Mit tehetünk azért, hogy ezt a láncolatot megszakítsuk?

A pszichoanalitikus terápia egyik fő tétele az, hogy a tudattalant tudatosítsuk. Ezt a kineziológiai ágak módszerével hatékonyan tudjuk segíteni. Az elv az, hogy soha nincs későn! Dolgozhatunk egy leendő anyán, preventív módon, de egy várandós kismamán, vagy egy anyán is.

De:

Talán a legfontosabb a várandós kismama és a szíve alatt hordott gyermek között nem csak a fizikai, hanem a lelki köldökzsinór kialakítása.

Hogyan?

Az egyik legfontosabb, hogy feltérképezzük az anya személyiségét /nekem  ebben nagy segítség az asztrológia tudománya/ viszonyát önmagához, saját nőiségéhez, viszonyát édesanyjához, a szeretett személyekhez. Lényeges a kötődés kialakulása önmagához, mint nőhöz, mint anyához, majd babájához. Fontos a szülőpár folyamatos kapcsolata a gyermekkel, főleg az anya-magzat kapcsolat, hiszen a mamának érzékelnie és meg kell értenie babája üzeneteit, s ennek a kommunikációnak születés után is fenn kell maradni!

Több színtérrel kell foglalkozni:

A várandós nő anyjának várandósság alatt megélt érzelmei, melyeket a várandós nő lenyomatként őriz tudatalattijában. /Raffai Jenő 1995: magzat intrauterin anyareprezentánsa/

A várandós nő anyjának születés előtti -alatti-utáni élményei, érzelmei.

A várandós nő saját születés előtti -alatti-utáni élményei, érzelmei.

A várandós nő saját jelen élményei, szeretteivel való kapcsolatában.

A várandós nő születendő gyermekével kapcsolatos érzelmei, gondolatai, fantáziái.

Módszerek, melyek segítenek:

1. Az anyának és az apának: Stresszoldás, korlátozó hitrendszerek átprogramozása, energetizálás, agyintegráció, masszázs, torna, légzésgyakorlatok, relaxáció, vizualizáció, 6. érzék stimulálása (pl. zenével), stb.
2. A babának: Stresszoldás, energetizálás, hang- (anya hangja) és zeneterápia, ringatás, prenatalis mentális masszázs, folyamatos kommunikáció.

Köves Zsuzsanna