„HAZUGSÁG: Szándékosan valótlan, hazug, hamis állítás, közlés.”
(Magyar nyelv értelmező kéziszótára)
„In the net of our lies”
HAZUGSÁGAINK HÁLÓJÁBAN
Tudatában vagyunk-e annak, hogy mi is hazudunk?
Hazudunk önmagunknak….. S vajon szándékosan? …… S ha igen, mit akarunk vele elérni?
Hazudtak-e nekünk a Szüleink (tanáraink, barátaink, stb.)? …… S vajon szándékosan?…… S ha igen, mit akartak vele elérni?
Soha nem történnek csak úgy a dolgok! Ez is egy hazugság.
Folyamatosan kapcsolatban élünk. Ez egy igazság. Kapcsolatban önmagunkkal, kapcsolatban másokkal. S ha becsapjuk magunkat, becsapunk másokat is.
Sokféleképpen tudjuk becsapni egymást és magunkat. Ha vállaljuk magunkat, akkor „igent” mondunk, még akkor is, ha ez negatív. S ha szíved szerint „nemet” mondanál, akkor mondj nemet. Akkor is, ha az negatív. Talán fontosabb őszintének lenni, mint jónak. Fontosabb???
Miért ragaszkodunk az igazmondáshoz?…..
És egyáltalán: mi az igaz? Igaz, hogy süt a nap, vagy esik az eső……
Igaz-e egy meghallgatáson, hogy én vagyok a legmegfelelőbb?
Van-e etikus hazugság?
S ha szándékainkban azt gondoljuk, hogy az az igazság, de mégis valótlant állítunk?????
Hazugság:
amikor szándékosan becsapok valakit nyereségért
amikor szándékosan önvédelmi szempontból becsapok valakit
amikor önmagam csapom be (tudatos szintemen elhiszem)
amikor túlzok valamilyen célból
OK: nem vállalok felelősséget önmagamért….
S a kineziológia mindegyik ága a saját életemért/gondolataimért/cselekedeteimért vállalt felelősséget tanítja……. S a kimondott felelősségvállalás vajon az igazság???