Szükséges-e empatikusnak lennie a kineziológusnak a kineziológiai balanszok során?

[av_one_full first min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ padding=’0px’ border=” border_color=” radius=’0px’ background_color=” src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_display=”]
[av_textblock size=” font_color=” color=”]

Szükséges-e empatikusnak lennie a kineziológusnak a kineziológiai balanszok során?

[/av_textblock]
[/av_one_full]

[av_one_half first min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ padding=’0px’ border=” border_color=” radius=’0px’ background_color=” src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_display=”]

[av_textblock size=’15’ font_color=” color=”]
Kérdés érkezett hozzánk:

Szükséges-e az, hogy a kineziológiai kezelések során a kineziológus empatikus legyen?

A rövid válasz: igen, szükséges.

Két oldalról szeretnénk a kérdést megközelíteni:

  1. Kineziológiai szempontból és
  2. Mentálhigiénés oldalról.

Az empátia nem egyenlő azzal, hogy a kliens fejére borulva zokogunk…. Az nem empátia, hanem túlzott beleélés…
[/av_textblock]

[/av_one_half][av_one_half min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ padding=’0px’ border=” border_color=” radius=’0px’ background_color=” src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_display=”]
[av_image src=’https://www.magyarkineziologiaialapitvany.hu/wp-content/uploads/2017/02/EMPÁTIA.png’ attachment=’740′ attachment_size=’full’ align=’center’ styling=” hover=” link=” target=” caption=” font_size=” appearance=” overlay_opacity=’0.4′ overlay_color=’#000000′ overlay_text_color=’#ffffff’ animation=’no-animation’][/av_image]
[/av_one_half]

[av_textblock size=’15’ font_color=” color=”]

A Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) szerint az empátia a Föld elemhez tartozó tulajdonság. Tehát része a mindennapi életünknek. Ha hiányzik, akkor érzéketlenek vagyunk embertársainkkal kapcsolatban. Ha túlzott, akkor sem vagyunk egyensúlyban, hiszen akkor annyira átvesszük mások érzelmeit, hogy azt hisszük, hogy az a miénk. A kiegyensúlyozatlanság szépen megjelenhet egy Touch for Health 5 elem érzelmi balansz során.

Segítőkapcsolati helyzetben, ha nem ÉRTED meg a kliens problémáját, akkor, hogy tudsz neki segíteni? Igen, a segítőnek MINDEN EGYES ESETBEN empatikusnak kell lenni ahhoz, hogy segíteni tudjon.

A One Brain® keneziológiai rendszer Alkat-Funkciós megközelítése a következőt mondja erről:

„Az empátia az „Ahogy pillanatnyilag kinézünk” kategóriában van. Az A tipus csak a saját tapasztalatára fókuszál, nem empatikus (tehát NEM ÉREZ, hanem gondolkodik), a C tipus meg az egységgel törődik, egységgel pl. a segítő kapcsolati helyzetben a klienssel… (és hangsúlyozom, NEM érzelemmel…)

Nem tudom olvastad-e a Tanácsadásról szóló bejegyzésünket? (ITT MEGTEHETED)

A professzionális tanácsadó egyik legfontosabb eszköze az empátia. Ha ez nincs, akkor nem alakul ki kapcsolat – olyan légkör, ami lehetővé teszi a változást – a kliens és a segítő között. Ha a kliens nem érzi, hogy ő a fontos és megértik, hogy mi szeretne, akkor kilép a segítőkapcsolati helyzetből és el fog menni máshová.

A személyközpontú (Rogers-i) megközelítés fontos (nélkülözhetetlen) eleme, az empátia. A konfrontatív megközelítéshez is kell az empátia, hogy úgy tudj konfrontálódni az ügyféllel, hogy az előrébb vigye őt. A közömbösség pedig egyáltalán nem megfelelő hozzáállás egy segítő kapcsolatban.

Az empátiának időközben megtalálták az idegrendszeri alapját is. Ezek a tükörneuronok. Erről is olvashatsz a lenti linken (Buda: Empátia).

Az empátia nem az együtt sírunk, nevetünk, szidjuk a férfiakat/nőket hozzáállás. Hanem az, hogy mellette állok, megértem őt, meghallgatom annak érdekében, hogy a kliens működésbe tudja hozni sajt erőforrásait és ráleljen a benne szunnyadó megoldásokra.

Ezért is került be mind a pszichológia, mind a kommunikáció blokk a minősítési rendszerbe. Ezen készségek megtanulására sajnos a kineziológiai szakmai képzéseken nincs idő. Nem is ez a céljuk. De mivel fontos készségek, ezért került be az IKC minősítési programjába és az MKA-éba is.

„A személyközpontú tanácsadásban nagy jelentőségű a primér empátia, az odafigyelés, a meghallgatás képességei. Elsősorban az érzelmekre hat. Célja: az emberben rejlő lehetőségek felszabadítása, hogy az egyén megtalálja fejlődésének természetes irányát az egyedülálló emberi növekedés előmozdítása érdekében. Ideálképe: a „totálisan funkcionáló”, nyitott, szüntelenül fejlődő ember. (Iwey – Downing, 1987 és Szenes, 1991)

A segítő szakmákban nagyon elterjedten alkalmazzák és hatékonynak tartják a Rogers nevével fémjelzett személyközpontú megközelítést. Magunk is ezt a hozzáállást tartjuk legoptimálisabbnak a tanácsadás eredményessége szempontjából. A személyközpontú megközelítés nem egy viselkedéskészletet jelent, hanem egy attitűdöt, beállítódást, klienshez való hozzáállást, és az ilyen meggyőződésből fakadó bánásmódot. Rogers központi feltevése, hogy minden egyén önmagán belül olyan kimeríthetetlen erőforrással rendelkezik, melyek révén megértheti önmagát, módosíthatja énképét, alapvető attitűdjeit és az én által irányított viselkedést. Továbbá abban áll, hogy ezeket az erőforrásokat csak akkor aknázhatjuk ki, ha a személyt facilitáló jellegű pszichikus attitűdök jól körülírt atmoszférájába illesztjük. A fejlődést elősegítő klíma feltételeit az alábbi kulcsszavakkal fogalmazza meg: nondirektivitás, empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia. (Rogers 1996)”1

Ajánlott irodalom a témában:

1Dávid Mária: A tanácsadás és konfliktuskezelés elmélete és gyakorlata (2012)

Dr. Buda Béla: Empátia. Online: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_541_buda_bela_empatia/pt01.html

Dr. Buda Béla: Az emberi kommunikáció szabályszerűségei. Online: http://mek.oszk.hu/02000/02009/02009.htm#1

[/av_textblock]

[av_one_fourth first min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ padding=’0px’ border=” border_color=” radius=’0px’ background_color=” src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_display=”][/av_one_fourth]

[av_one_half min_height=” vertical_alignment=’av-align-top’ space=” margin=’0px’ margin_sync=’true’ padding=’10px’ padding_sync=’true’ border=’2′ border_color=’#000000′ radius=’5px’ radius_sync=’true’ background_color=” src=” attachment=” attachment_size=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_display=”]
[av_social_share title=’Osszd meg bejegyzésünk másokkal is!’ style=’minimal’ buttons=’custom’ share_facebook=’aviaTBshare_facebook’ share_mail=’aviaTBshare_mail’]
[/av_one_half]

[av_one_fourth min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ padding=’0px’ border=” border_color=” radius=’0px’ background_color=” src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_display=”][/av_one_fourth]

[av_one_full first min_height=” vertical_alignment=’av-align-top’ space=” margin=’0px’ margin_sync=’true’ padding=’10px’ padding_sync=’true’ border=” border_color=’#000000′ radius=’0px’ radius_sync=’true’ background_color=’#ffffff’ src=” attachment=” attachment_size=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_display=”]
[av_comments_list]
[/av_one_full]

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy értesítést kapj aktuális programjainkról, blog bejegyzéseinkről!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy értesítést kapj aktuális programjainkról, blog bejegyzéseinkről!

Megosztom a cikket

Facebook
LinkedIn
WhatsApp
Email