Szakmai tapasztalatok értelmileg akadályozott tanulók körében végzett Brain Gym gyakorlatokkal történő fejlesztésről

Brain Gym gyermek
  1. Bevezető gondolatok

Gyakorló gyógypedagógusként, vezetőként az elmúlt években folyamatosan kerestem azokat a módszertani és terápiás lehetőségeket, melyek hatékonyan tudnak hozzájárulni a sérült gyermekek fejlesztéséhez.

Brain Gym tanfolyami tanulmányaim hatására fogalmazódott meg bennem az igény arra, hogy értelmileg akadályozott gyermekek körében kipróbáljam a gyakorlatok eredményességét.

A képzés során bizonyossá vált számomra, hogy a módszer a sajátos nevelési igényű tanulók esetében is hasznos lehet, azonban az is tudatosult bennem, hogy esetükben a módszer klasszikus alkalmazását át kell értékelni, s adaptálni kell az értelmileg akadályozott tanulók képességszintjére.

A fentiekből következően, 2016 februárjában összeállítottam – Köves Zsuzsa kineziológus oktatóm ösztönzésére, s szakmai iránymutatásával – egy szakmai tervezetet, melyet az elkövetkezendő időszakban értelmileg akadályozott tanulókkal heti 3 alkalommal kiscsoportos foglalkozások keretében próbáltunk ki.

  1. A szakmai program célja

A kísérleti szakmai program bevezetésével célom az volt, hogy tapasztalatot gyűjtsünk értelmileg akadályozott tanulók körében a Brain Gym gyakorlatok hatékonyságáról, az alkalmazhatóság módszertanáról.

A bemeneti és kimeneti mérések megtervezésével, elvégzésével mérhető módon is igazolni kívántuk a Brain Gym mozgásgyakorlatok fejlesztő hatását.

  1. Az alkalmazott módszer leírása

Az alábbiakban a szakmai program tervezetének főbb elemeit foglalom össze.

  • A felmérés célcsoportja

Célcsoportunkat értelmileg akadályozott 5.-6. osztályos tanulók alkották.

A kísérleti csoport tagjai közül 4 fő 1 éven keresztül, s közülük 2 fő további 1 tanévben vesz részt célzott Brain Gym gyakorlatos fejlesztésben, –  a tanulók képességszintjéhez alkalmazkodóan összeállított metodika szerint. (A programban immár 2. éve részt vevő tanulók a kiscsoport leggyengébb képességű és teljesítményű tanulói, ezt az első mérési eredmények is hangsúlyosan bizonyítják.)  A kontrollcsoport tagjai a bemeneti és kimeneti mérésben vettek részt.

  • A fejlesztőprogram elemei

 

A fejlesztés során hangsúlyosan az alábbi Brain Gym gyakorlatok jelentek meg:

  • középvonal-keresztezés,
  • fekvő nyolcas,
  • tekintet fókuszálása,
  • tükörrajz,
  • gondolkodó sapka,
  • bagoly, elefánt, stb.

A mozgásgyakorlatokat kiegészítő módszerként az alábbiak is kísérték:

  • vízivás célzott beiktatása,
  • hasi légzés gyakorlása,
  • pedagógus részéről folyamatorientált kifejezések használata,
  • tanulók esetében az önmegfigyelés képességének gyakorlása, tudatosság fokozása.

 

  • Az alkalmazott módszer sajátosságai

Igen rövid idő alatt felismertük, – annak érdekében, hogy a gyakorlatokat minél hamarabb és minél eredményesebben el tudják sajátítani tanulóink – szükség van ún. segítő módszerek, lépések beiktatására. Mindezeket – korábbi gyógypedagógiai módszertani eszköztárunk alkalmazásával – hol előre tervezetten, hol spontán módon alkalmaztuk, s egy részét dokumentáltuk.

(Pl.: a keresztező mozgás elsajátíttatása érdekében azonos színű szalaggal jelöltük az egyik oldali kezet, s a másik oldali lábat. A fekvő nyolcas rajzolását megelőzően a térben felragasztott fekvő nyolcas többszöri „lejárását” alkalmaztuk előgyakorlatként, stb.)

Külön köszönetemet fejezem ki e helyütt Pető Sándorné gyógypedagógus kolléganőmnek, aki – maximálisan azonosulva célkitűzéseimmel – gazdag ötlettárral tette hatékonyabbá a gyakorlást, az egyes feladatok elsajátítását, s mindemellett a mérések időigényes elvégzését is felvállalta.

  • Motiválás hangsúlyossága

A feladatok végzését igyekeztünk vonzóvá tenni, s ennek érdekében hangsúlyt helyeztünk a kellő motivációra.

Például dalokkal, rövid versekkel egészítettük ki a mozgásokat.

(Pl.: „1,2,3,4, te kis nyuszi…c mondóka a fekvő nyolcas lejárása kapcsán, stb…)

  • A felmérés időtartama

 

  1. ütem: 15 hét (2016. február 15.-től- 2016. június 15.-ig)
  2. ütem: 30 hét (2016. szeptember 15-től – 2017. május 31.-ig)
  3. ütem: 15 hét (2017. szeptember 15.-től – 2018. január 31.-ig)

 

  • A program eredményességének mérése

A Brain Gym mozgásgyakorlatok hatásának mérésére célzottan összeállított teljesítménymérő feladatsort használtunk. Ennek segítségével történt félévente a bemeneti és kimeneti mérés mindkét kiscsoportnál.

A vizsgálati csoportnál az új gyakorlatok bevezetésekor videofelvétel készült a bemeneti készségszintről, s ezt követően több alkalommal az aktuális fejlettségi szintről.

  1. Tapasztalatok összegzése

A mérési eredmények mellett fontosnak tartom hangsúlyozni a megfigyelésen alapuló eredményeket is:

  • Cs. örömmel jön a foglalkozásokra, a terembe érve saját magától kezdi el végezni a gyakorlatokat, s egyiket a másik után kezdeményezi.
  • A. magatartása igen jelentős mértékben változott pozitív irányba. Korábbi deviáns magatartásjegyei a minimumra csökkentek. Számon tartja a napot, hogy mikor találkozunk, s ezt minden találkozásunkkor megkérdezi sajátos nyelvezetén: „Holnap Te?”

 

  • Mérési eredmények bemutatása

Az immáron 1,5 éves szakmai munka mérési eredményeit a mellékelt táblázat részletesen tartalmazza. Mivel az 1 alkalommal elvégzett mérések eredményét sok minden befolyásolhatja (aktuális fizikai és pszichés állapot, külső zavaró tényezők, stb.) az eredmények számosságának részletes összehasonlítása helyett a fejlődési tendenciák figyelembe vételét tartom reálisabb értékelési szempontnak.

A %-os összehasonlítás helyett ennek megfelelően a mérési eredmények változását színekkel jelöltem a könnyebb értelmezhetőség érdekében. A sárga szín a mért eredmények pozitív irányú változását jelöli, a rózsaszín stagnálást jelez, s a kék jelölés arra hívja fel a figyelmet, hogy – valami oknál fogva – az eredményeket illetően visszaesés tapasztalható a korábbi szinthez képest.

Összességében – ránézve a színezett táblázatra – könnyen megállapítható – hogy a fejlesztésben részt vevő tanulók eredményei látványosabb fejlődést mutatnak, mint a kontroll csoport tagjaié. A kontroll csoport tagjainál a változások lényegesen nagyobb szórást mutatnak.

A fejlesztésben leghosszabb ideig részt vevő 2 tanuló esetében megfigyelhető, hogy a fogalmi gondolkodás (fogalmak memorizálása) terén a 2 éves fejlesztőtevékenység eredményeként jelenik meg értékelhető eredmény, a bemeneti mérés idején a fogalmak memorizálására nem voltak képesek.

További lényeges következtetésként megállapítható, hogy a tanév végi és következő tanév eleji mérések között előrelépés kevésbé, esetenként visszafejlődés is tapasztalható. Ennek hátterében feltételezhető, hogy – a nyári szünet ideje alatti fejlesztés szünetelése miatt – a következő időszak mérési eredményei tükrözik a rendszeres gyakorlás hiányát.

  • Mérési eredmények elemzése

A személyesség, a kisebb csoportos fejlesztés természetesen bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy a számszerűsíthető eredmények a vizsgálati csoport esetében jelentősebb fejlődést hoztak. Mindezek nem választhatóak le a vizsgálati eredményről, s nem is tudjuk meghatározni pontos szerepüket a fejlesztésben. Ennek ellenére a mérések, s a megfigyelési tapasztalatok együttesen azt a következtetést engedik levonni, hogy a Brain Gym gyakorlatok rendszeres végzése hatékonyan járul hozzá az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlődéséhez, képességstruktúrájának fejlődéséhez.

Elsősorban az alábbi területeken látunk szemléletes eredményt:

  • téri tájékozódás,
  • jobb-bal irány differenciálása,
  • memória,
  • figyelem,
  • feladattartás,
  • reakcióidő,
  • logikai készség.

A szakmai munka során fontos tapasztalatként élhettük meg, hogy a látszólag átlagos mozgáskészségű tanulók (kontrollcsoport tagjai) esetében is rendkívül nagy hiányosságok tapasztalhatóak a mozgáskoordináció, téri tájékozódás, összetett mozgások kivitelezése terén, mely hiányosságok a tanulási képességek vonatkozásában további hátrányokat jelentenek a meglévő deficitek mellett. E tény felhívja a figyelmet arra, hogy a tantárgyi keretben ma már heti 5 órában megjelenő mozgásfejlesztés, testnevelés tantárgy esetében – iskolatípusunkban különösen – a terápiás jellegű mozgásfejlesztésre, részképességek célzott fejlesztésére a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt kell helyezni.

Ennek eredményességét – a fenti programban szerzett tapasztalataink szerint – a Brain Gym típusú gyakorlatok célirányos alkalmazásával fokozni lehet.

E megállapítás nagy valószínűséggel nem csupán a sajátos nevelési igényű tanulók esetében állja meg a helyét, hanem az ún. többségi iskolák esetében is, ahol egyre növekszik a sajátos nevelési igényű, illetve különböző részképesség zavarral rendelkező tanulók aránya.

  1. Összegző gondolatok

A Brain Gym gyakorlatok értelmileg akadályozott tanulók körében fejlesztő programként való alkalmazása hatékony módon járul hozzá a tanulók készségszintjének fejlődéséhez, melyet a mellékelt mérési eredményekkel is alátámaszthatunk.

A célzott fejlesztésben aktívan és szívesen vettek részt a tanulók, személyiségük nyitottabbá, együttműködőbbé vált.

Az alkalmazhatóság tekintetében a kísérleti program megerősítette azt a feltevést, hogy az értelmileg akadályozott tanulók esetében a módszer, – a hagyományos gyógypedagógiai módszerek ötvözésével (kis lépésekre bontás, hosszabb idejű gyakorlás, fokozott motiváció) -lehet sikeres.

A mérésekben is megjeleníthető eredményesség arra ösztönzött bennünket, hogy a Brain Gym gyakorlatok készségfejlesztő hatását értelmileg akadályozott tanulók további korosztályai (fiatalabb és idősebb korosztály) esetében is kipróbáljuk. E területeken szerzett pozitív szakmai tapasztalatainkról a későbbiekben számolok be.

 

Martonvásár, 2018. február 17.

 

                                                                       Orbánné Molnár Anikó

                                                                                   BG instruktor

                                                           okleveles gyógypedagógus, mesterpedagógus

 

Professional experiences on development of students with intellectual disabilities by Brain Gym exercises

 

  1. Introduction

As a practicing special education teacher and manager in the last years I have been searching for the methodical and therapeutic possibilities that can efficiently contribute to the development of children with disabilities.

My Brain Gym course studies made me come to the need to try out how efficient these movements are in case of children with intellectual disabilities.

Owing to the course I got convinced that this method could also be beneficial for children with special educational needs however I also realized that in their case the classical application of the method needs to be reevaluated and it needs to be adapted for the capability level of children with intellectual disabilities.

Based on the above, in February 2016 – encouraged and professionally guided by my kinesiology teacher Zsuzsa Köves – I put together a professional program that we piloted with intellectually disabled children in small group sessions 3 times a week.

  1. The aim of the professional program

My aim with introducing the pilot professional program was to gather experience how efficient the Brain Gym movements are and how they can be applied in case of children with intellectual disabilities.

By planning and executing input and output measurements we aimed to prove the improving effect of the Brain Gym movements.

  1. Description of the methodology used

In this section I summarize the main elements of the program proposal.

  • Target group of the evaluation

Target group is made of 5th and 6th grade students with intellectual disabilities.

4 students from the target group took part in targeted Brain Gym development for 1 year, and 2 students out of this 4 will receive it for one additional year. The development method s put together according to the competency level of the participants. (Those students who take part in the program for the second year have the lowest competency and performance level from the small group, this is confirmed by the evaluation results as well). The control group participated in the input and output measurements.

  • Elements of the development program

 

The following Brain Gym exercises were in focus in the course of the developments:

  • Cross Crawl,
  • Figure 8s,
  • Sight focus,
  • Double Doodle,
  • Thinking Cap,
  • Owl, Elephant, etc.

The movements were supplemented with the following methods:

  • targeted insertion of water drinking,
  • practice of abdominal breathing,
  • use of process oriented expressions by the educator
  • in case of students practice of self-observation, increase of awareness

 

  • Specialities of the applied methodology

We very soon realized that – in order that our students can aquire the exercises as soon and as efficient as possible – we need to insert so-called supporting methods or steps. We applied these steps – based on our previous special education tools – sometimes planned, sometimes on an ad hoc basis and we partially documented them.

(E.g. in order to acquire the Cross Crawl we marked the left hand and the right leg with a ribbon in the same color. Before drawing the Figure 8s, we practiced the movement on a laying 8 sticked in the space, etc.)

Here I would like to say a special thank to my special education teacher colleague Pető Sándorné, who deeply identified herself with my goal and made the practice and the learning of each movement more efficient with plenty of ideas as well as she undertook the execution of the time-consuming measurements.

  • The importance of motivation

We tried to make the exercises attractive therefore we put emphasis on the necessary motivation.

For example we complemented the movements with songs or short poems.

(E.g. saying the One, two, buckle my shoe nursery rhyme while doing the Figure 8s)

  • Schedule of the program

 

  1. phase: 15 weeks (from February 15, 2016 to June 15, 2016)
  2. phase: 30 weeks (from September 15, 2016 to May 31, 2017)
  3. phase: 15 weeks (from September 15, 2017 to January 31, 2018)

 

  • Measurement of the program’s results

We used a targeted performance evaluation set for measuring the effects of Brain Gym exercises. We used this set for input and output measurements in both small groups biannually.

In case of the target group we recorded videos about the input competency level and then several times about the actual development level.

  1. Summary of the experiences

Besides the measurement result I think it’s important to emphasize the observation based results as well:

  • Cs. is glad to come to the sessions, as soon as he arrives in the room, he starts the exercises by himself and initiates one after the other.
  • A.’s behavior significantly changed in a positive way. His previously shown deviant behavior elements decreased to a minimum level. He bears in mind the day when we meet and he always asks on the meetings with his own special words: “Tomorrow you?”

 

  • Summary of the measurement results

The attached table shows in detail the results of the measurement of the professional work carried out during already 1,5 years. Since the results of those measurements that were made only once can be influenced by several aspects (actual physical and mental state, external disturbing factors etc.) I consider the development tendencies as a more realistic evaluation aspect than the detailed comparison of the measured numbers.

According to the reasons above, I marked the changes of the results with colors instead of showing % comparison. Yellow color indicates the positive change of the results, pink means no change, blue refers to regression – due to some reason – compared to the previous level.

Overall – reviewing the colored table – we can easily conclude that the results of those students who took part in the development show more visible improvement than the control group. Changes within the control group show significantly more variations.

In case of those 2 students who participated in the development for the longest period, we could observe that in terms of conceptual thinking (memorizing concepts) considerable results appear after 2 years of development activities. They were not able to memorize concepts at all when the input measurements were made.

Further important conclusion is that comparing the results of the school year end to the beginning of the next school year improvement is less significant or even regression might happen. We assume that the results of the next period reflect the lack of regular practice – due to the summer break when the development activities are pending.

  • Analysis of the measurement results

The personalization, the development in small groups obviously contributed to the fact that the quantifiable results were more significant in case of the target group. These things cannot be separated from the results and we cannot define their exact role in the development either. Nevertheless, the measurements and observations together let us come to the conclusion that the regular practice of Brain Gym exercises efficiently supports the personality development and competency structure development in case of children with intellectual disabilities.

Primarily we see visible results in the areas listed below:

  • spatial orientation,
  • differentiation between right and left directions
  • memory,
  • attention,
  • task persistence,
  • reaction time,
  • logical skills.

During our professional work we gained another important experience – that those students (control group) who has seemingly average movement skills also show extremely high deficiency in terms of movement coordination, spatial orientation and complex movements. These deficiencies implicate further disadvantages in terms of learning skills besides the already existing deficiencies. This fact draws the attention that – although we already have 5 lessons a week for movement development, physical education in the education curricula – we need to put even more emphasis on therapeutic kind of movement development and on the targeted development of subskills.

The efficiency of these movement development activities – according to our experiences gained during the program – can be enhanced by appliying Brain Gym type exercises in a targeted way.

This conclusion most probably is valid not only for students with special education needs, but also for the so called majority schools where the ratio of students with special education needs or partial disability is increasing.

  1. Summarizing thoughts

The Brain Gym exercises applied as development program for students with intellectual disabilities efficiently supports the development of the competency level of the students which is also proven by the attached measurement results.

Students happily and actively took part in the development activities, their personality became more open and more cooperative.

Regarding the application possibilities the pilot program confirmed our assumption that in case of students with intellectual disabilities this method – combined with traditional special education methods (splitting into smaller steps, longer time for practice, increased motivation) can be successful.

The results – that are also proven by numbers – encourage us to try the competency developing effect of the Brain Gym exercises in case of further age groups of intellectually disabled children (younger and older groups). I will report our positive professional experiences in these fields later on.

 

 

                                                                       Orbánné Molnár Anikó

                                                           Certified special education teacher, Master teacher

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy értesítést kapj aktuális programjainkról, blog bejegyzéseinkről!

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy értesítést kapj aktuális programjainkról, blog bejegyzéseinkről!

Megosztom a cikket

Facebook
LinkedIn
WhatsApp
Email